


|
Korábban főleg az erdőben keletkező tűzifával és mezőgazdasági hulladékokkal fűtöttünk, melyet az ideig-óráig olcsó fosszilis tüzelőanyagok váltottak fel. Eleinte a szén, majd az olaj, legvégül a földgáz. Ezek szépen sorra eltűnnek, hiszen több ezer kilométerről szállítják őket Magyarországra és áruk megfizethetetlenné válik. A modern biomassza kifejezés azért tér el a korábbiaktól, mert a régi tüzelőanyagok új felhasználása már új, modernebb technológiát igényel.
Lássuk, mit is jelent tudományosan a biomassza: - a természetben előforduló növények és állatok összessége - állatok és növények által kiválasztott anyagok (pl.: bélsár) - elpusztult (de nem fosszilis) állati és növényi tömeg, (pl.: szalma, fa) |
|
A szó jelenleg használt értelmében biomasszák közé soroljuk tehát az erdő és mezőgazdaság elégethető termékeit. Ezeket azonban el kell egymástól különíteni, mert az eltüzelésük más technológiát kíván. A lágyszárúak tüzeléstechnikája csak az elmúlt évtizedekben indult komoly fejlődésnek, mert a századforduló előtti technológiai szinten kis léptékben nem volt megoldható. A régi időkben csak ritkán tüzelték el mezőgazdasági hulladékokat a fűtésre, és azok közül is csak egy-két félét, pl. kukoricacsutka. Ennek okai érthetők, hiszen saját magunk is kipróbálhatjuk, ha meggyújtunk egy nagy adag szalmát, milyen füstje és lángja van, és vele szemben a fa milyen tisztán ég el. Ezért erre a kis biomassza kazánoknál megoldást kellett találni. Az elmúlt évtizedben fejlődtek ki a lágyszárúak eltüzelésére alkalmas kazánok. A megoldás abban rejlik, hogy a tűztérben folyamatosan mozog az alapanyag, és a hőmérsékletviszonyok is optimálisan vannak beállítva. |
A tűztérhőmérséklet veti fel a következő problémát. A fa 900-1200°C-on ég el tökéletesen, míg a lágyszárúak 800-900°C-on. Ha a lágyszárúakat magasabb hőmérsékleten égetjük, hamujuk megfolyósodik, és salakot képez a kazán tűzterében, ami tönkreteszi a kazánunkat. Ezért csak olyan kazánban tudunk mezőgazdasági hulladékot, mezőgazdasági pelletet elégetni, melyet erre fejlesztettek ki, és külön beállítás található erre.
Fontos tudni még a biomassza, főleg lágyszárú tüzelőanyagokról, hogy magas klór és kén tartalmuk van. Így ha nem üzemel a kazán, alaposan ki kell takarítani, mert a klór és kén a levegő nedvességével együtt sósavat és kénsavat alkot, mely korrodálhatja a kazántestet.